2015. április 1., szerda

Esküszöm, hogy élek

Az első bagoly után csináltam még egyet, meg még egyet, meg még egyet, annyira imádtam a színeket keverni, hogy nem bírtam leállni. Azóta várok valami napfényre, hogy meg tudjam őket mutatni. Mondom én, hogy szerelem... :P 

Meg kaptam egy megrendelést egy "olyan unikornisra, amelyik úgy néz ki, mintha most zabált fel volna egy szivárványt". Aztán kaptam egy képet egy nagyon ronda unikornisról. Akkor majdnem sírtam, de aztán megegyeztünk a színekben meg a méretben, minden mást illetőleg meg szabad kezet kaptam. Már csak egy csöpp időt kérek szépen, lécci. 

Az uhuut elajándékoztam, elutazott Magyarországra a csigusszal meg a majommal együtt, mindhárman odaértek épségben. Ez úgy megboldogítja a szívemet. Remélem, hogy szeretni fogják majd őket.

Ezt a képet meg csak úgy találtam. Varrógépem most épp nincs, de szerintem horgolva is szupercukik lennének. :D


Hát nem??? Hát de! :)) Annyira aranyosak... meg a sok mütyür mellett vágyni kezdtem valami nagyobbra is. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése