megőrültem

Meg. Mert megint beleszerelmesedtem valamibe... Ez is csak néhány ártatlan videóval kezdődött, pont mint a horgolás. Majd minden előjel nélkül lecsapott és letarolt. Kicsit későn érő típus vagyok, a süthető gyurma nem egy futurisztikus találmány. De i.m.á.d.o.m. :))

A polipos horgolótű minden prototipusok prototipusa, ő volt az első gyurma, amit a kezembe fogtam. Lett egy betyáros súlya, úgyhogy sosem horgoltam még vele. :P Gondolom, ez már így is marad. De azért mutogathatom.

fekete bárány

Gondolkodom, hogy megosszam-e veletek a bárány viszontagságos világra jöttét, vagy boruljon csak a feledés jótékony homályába? :)

Mindenesetre megmutatom.

És el is mesélem igen nagyon röviden:

1. nem lett elég a fehér fonalam

2. elfogyott a fekete szőrös fonalam

3. a 2 és feledik lábnál elfogyott a fekete fonalam

4. nem viccelek, nagyjából 15 féle lábat kipróbáltam, mire sikerült egy olyat csinálnom, ami tetszett. szupeeeer. ja nem. az első 5 próbálkozás után már untam leírogatni, hogy hogyan csináltam, mert biztosra vettem, hogy úgysem fog tetszeni. mikor is hopp, megtetszett, de nem volt leírásom a maradék 3 lábhoz. itt egy kicsit haragos lett a viszonyunk, de aztán végülis megoldódott :P

Szeressétek a bárányt! :) 

Melyiket szeressem???

Teljes a szerelem... talán össze kellene kombinálni a kettőt. Vagy nem is tudom. Csodálatosak.

innen

innen

Ezt a macit még a legkezdetek legkezdetén csináltam. Magamnak. Még valamilyen leírás alapján, nem is fejből. Sajnos már nem fogom azt a leírást megtalálni.

Lánymacinak terveztem, és szerettem volna nagyon színesre csinálni, és egy kicsit nagyon túldíszíteni. Horgoltam is anno neki valami csudiszép fejdíszt, de a végén nem fért el a fején. :P Végülis nem úgy jött ki a lépés, nem is tetszett annyira, így maradt. De most, hogy otthon jártam, anyu mondta fényképezzem le. 

Az ebay-ről rendelt fonalak egyszerűen nem érkeztek meg, pedig egy rakás ötletem volt mit fogok belőlük horgolni. Csak arra vártam, hogy a kezemben legyenek. Nincsenek. :(

Viszont anya olyan de olyan jó fej, vett nekem egy egész csomó szebbnél szebb fonalat, nem csak a színük gyönyörű, de pihepuhák és fényesek és én nem tudok betelni velük, és nem is tudom mihez fogjak. :) Mit horgoljak? Mitmitmiiit? Légyszi, szóljatok hozzám csak egy-két szót, ha erre jártok. Úgy szeretném...

bagolybölcsi :)

Ezt a sárkányt ajándékba csináltam... úgy ezer éve. Még valamikor tavaly. Aztán jött a sok sok sok költözés, és a sárkány elfelejtődött. Most meg itthon vagyok, megkerült. Készitettem róla párezer képet, ne is beszéljünk róla. Próbáltam kinn is, benn is, vakuval is, napfényben is. Ez a sárkány szégyenlős, nem akar fényképezkedni. Sajnos nem mutatja meg az igazi cukiságát. Pedig... egyébként naaagy és siralmasan aprólékos. 

Ő is elkészült :)

a punk ló unikornis

Esküszöm, hogy élek

Az első bagoly után csináltam még egyet, meg még egyet, meg még egyet, annyira imádtam a színeket keverni, hogy nem bírtam leállni. Azóta várok valami napfényre, hogy meg tudjam őket mutatni. Mondom én, hogy szerelem... :P 

Meg kaptam egy megrendelést egy "olyan unikornisra, amelyik úgy néz ki, mintha most zabált fel volna egy szivárványt". Aztán kaptam egy képet egy nagyon ronda unikornisról. Akkor majdnem sírtam, de aztán megegyeztünk a színekben meg a méretben, minden mást illetőleg meg szabad kezet kaptam. Már csak egy csöpp időt kérek szépen, lécci. 

Az uhuut elajándékoztam, elutazott Magyarországra a csigusszal meg a majommal együtt, mindhárman odaértek épségben. Ez úgy megboldogítja a szívemet. Remélem, hogy szeretni fogják majd őket.

Ezt a képet meg csak úgy találtam. Varrógépem most épp nincs, de szerintem horgolva is szupercukik lennének. :D

innen

Hát nem??? Hát de! :)) Annyira aranyosak... meg a sok mütyür mellett vágyni kezdtem valami nagyobbra is. 

hUhuuu

Baglyosodok. Pedig nem is akartam. Méretileg egészen pinduri.

Szerelem. 

Szeretem.

Szeretitek?

:)

Az alapötlet innen származik, egy kicsit továbbgondoltam.

A lila(ruhás) csiga

A lila csiga viszontagságos megszületése megér egy komplett posztot, egyelőre képek:

Vidám maki

Emlékeztek a sárga gömböcre? :) Belőle lett ez a kis makimajom. A gatyáját szerintem a kisvakondtól csórta. 

Nehezen indult és sokáig csináltam. Egészen a legvégéig nem láttam mi lesz ennek az egésznek a vége, valahogy sehogy nem bírtam megszeretni a színeit. Végül az arca keltette életre. Végül meg is szerettem... :)

ezezezezeeeez

eeez kell nekem. Ennek az én fejemből kellett volna kipattannia. :P

Leírás is van hozzá, itt!

Pótolok

Anno volt egy kérdés kommentben, emlékszem válaszoltam rá még akkor, de most meg látom, hogy a blogger megette az akkori válaszomat. De most pótolok, hátha érdekes még az info.

"Azt szeretném kérdezni, hogy spirálban haladtál vagy a sorok elején magasítottál?"

Én lezárom a sorokat, kivéve ha "hatos" sorokat csinálok, mert az olyan vékonyka, nincs türelmem hozzá. Szóval mindig lezárom a sort, és magasítással kezdem a következőt. Nem tudom ez így mennyire szabályos, de nálam működik. 

Arról, hogy merre jártam ilyen sokáig

Sokfelé. Bejártuk Európát, több országban is megpróbáltunk letelepedni. A legmeredekebb azt hiszem Finnország volt mind közül. Mostanra már csak rossz emlék... 

Aki tudja milyen móka repülővel költözködni országról országra, annak nincs is mit mondanom. Aki nem tudja, annak nem is kívánom hogy tudja. Mindenesetre a horgolótűimet vittem magammal mindenhová. De nem horgoltam, Se hangulatom, se fonalam nem volt. Most épp Angliában vagyunk, és most már őszintén remélem, most már maradunk. Most már nem megyünk. Angliában egyébként nagyon fáj, hogy nem tudok fonalakat találni. Nincs kínálat, csak két-három márka, elég ócskák, és színekben sem dúskálnak. Lehet csak nem találom a megfelelő boltot... nem tudom. A webshopokban vannak szép színek, de ott meg mire kiválasztom ami tetszik, betenném a kosárba és "nincs készleten". Öt választott színből négy nincs készleten. :(

Budapesten annyira más volt. Csak bementem a kedvenc boltomba és csak azért válogattam órákig, mert annyira sok féle-fajta-színű-tapintású-csillogású fonal volt. 

Itt történt Angliában: tönkrement a cipzár a kabátomban, újat szerettem volna venni. Bementem a boltba, fém cipzár nincs. Oké, legyen műanyag. 62 centis kellene - mondom. X inch - válaszol. Mondtam neki, hogy sajnos nekem ez az info nem segít, csak cm-ben tudom a hosszát, mérjük már meg a kiválasztott cipzárt. NEM. Miért? Csak. Ott volt az asztalra ragasztva egy mérőszalag, inchekben meg centiméterekben. Nem mérte meg, hiába kértem többször is. Szépen kértem. Mindegy, végül megvettem, végül jó lett. 

Ma reggel viszont ráfeküdtem az ebay-re. Csodaszép színeket választottam. Remélem érkezik hamarosan, és akkor majd tudok szépeket horgolni. :)

Muszáj megmutatnom...

...hogy valami ismét készül. :) Hogyan is élhettem horgolás nélkül?